Keresés ebben a blogban

2014. február 10., hétfő

Hajhálós ház

Apáczai Csere János utca. Félúton az Intercontinentál szálloda és a Vigadó közt, a Dunaparttól pár méterre évek óta csodálok egy hálóval fedett, gyanúsan gyönyörű, de mindenképpen jobb sorsra érdemes palotát. Ennél értékesebb telek kevés lehet Pesten, ezért abszurd, miért, hogyan tud évek, ha nem évtizedek óta töküresen állni. Zöld hálóban, ha lehet fokozni.


 Sarokház, nem kicsiny, vagyis óriási, egy homlokzattal a Dorottya utca fele, egy a Szende Pál utcára, egy pedig az Apáczai Csere János utcára néz. Ez ugye a Belváros szíve.
Körbesétáltam többször. A bejáratok szűkek, vagyis nem magánpalota. Üzletház? Adná magát. A homlokzaton helyenként vastag vasak állnak ki, amik fénykorukban teraszokat tarthattak, vagyis bérlakások azért biztos voltak az emeleteken, a ház korából ítélve szép, nagyok, tágasak.  És lőn.



Több lépcsőben épült a ház. Először kétemeletesnek 1813-ban Pollack Mihály tervei szerint, aki ugye a klasszicista Budapest míves mestere. Rá hatvan évre átalakították Wagner János és Weber Antal rajzai szerint, bankpalota lett, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza. Belsejének eleganciájáról többek között a Neuschloss gyár gondoskodott, akik parkettát és ácsmunkát készítettek nem akármilyen minőségben: a Gödöllői Királyi palota 1867-es, majd 1896-os átalakításakor szállítottak parkettát, de az ő jó hírüket dicsérte a Budavári Királyi Palota Hauszmann Alajos-féle átalakításainak új parkettái is. Szóval el tudom képzelni az eredeti, eséllyel csak 1945-ig létező belső szépségeket. Ajtókat, ablakokat, parkettát, cserépkályhákat, tapétákat, hogy csak a nehezen mozdíthatókról beszéljünk, mert ugye a bútorok…..

1908-ban a vicces nevű (és rejtélyes tudományú) Gyorstalpaló Iparvállalat megrendelésére lift is épült a nem kicsiny házba, feltehetően valamivel szebb kivitelben, mint azt szokás volt a háború utáni években. 1953-56-ig már a Belkereskedelmi Minisztérium a tulaj. Az utolsó felújítás ’975-ös. Régebbinek tűnik, bár semmi nem rombol annyit, mint hosszú évek lakatlansága. Pláne egy világháborúval és negyedszázad kommunizmussal a múltban….


A régi képek hangulatos üzleteket, napellenzős kirakatokat mutatnak. Nem is Budapesten lenne, ha nem lenne most üres, romos, gazdátlan. Jellemző.

Forrás: urbface.com

2014. február 1., szombat

Egy szelíd doktor háza


Ha a Városligeti Fasorban van dolgom, mindig megdobban a szívem. Öröm befordulni a Dózsa György útról, öröm elhagyni szegény szocreálból megszépült – relatív – sarokházat, és végiggurulni a villasoron. Jó, van egy-két szocialista rémálom, de így, kontrasztban még szebbek a régi házak. Erre, s persze az elegáns, huszadik század eleji épületekre mindig igyekszem felhívni a rám bízott külföldiek figyelmét. Olyan házsor bújik itt meg az – időnként szintén nem elhanyagolható szépségű – kerítések mögött, ami (sajnos) igen ritka viharvert fővárosunkban. És titkon várom, alig várom, hogy meglássam a kedvencemet. Van egy pár ház, amit elfogadnék Pesten, ez dobogós. Ha az ember a Hősök tere felől közelít, balra lesz. Platánok árnyékában, magas, sokemeletes, jobbról századelős, balról randa szocreál szomszéd mellett meghúzódó, kicsi, kastélysárga épület.



Íves, osztott ablaka, terasza, szép arányai, kertje jó ízlésű tulajdonosra vall nem csak az építés idejében – amikor még élmény lehetett kiülni a teraszra, kertbe – hanem isteni szerencsével ma is. Szépen felújított házról van szó végre, sehol egy hullámpala, sehol egy hozzáépített ól, műanyagroló, semmi, megbecsülik, rendben tartják. A belső képek szerint még pár eredeti ajtó is meg tudott maradni valahogy, kandalló is. Bútor persze, mint mozdítható, rég ismeretlen kezekben, a mai imitáció keserves, de a jó szándék tapintható.

Az építés ideje a békebeli 1920-as évek, az építtető a két háború közti magyar egészségügy hű szolgája, dr. Ádám Lajos. Sebész volt, Hont vármegye kicsiny falujából jött, szegény családból. 1912-től az I. számú Sebészeti Klinika orvosa, 1926-tól a hármas klinika vezetője. 1930-ban ugyanott „rendes, nyilvános” tanárrá nevezték ki. Ádám doktor azonban zsidó volt, és ezzel olyan hadjáratra ítéltetett a magát kereszténynek nevező tanári és orvosi kartól, aminek emléke is szégyenletes. A tanári kinevezés végül Horthy Miklós kiállásának volt köszönhető – akit ma oly divatos antiszemitizmus vádjával illetni. A kinevezést megelőző évben Ádám doktor megoperálta Horthy Miklós húgát, szaktudását és emberségét így a Kormányzó védte meg a farizeus kollégákkal szemben.

Ádám doktor a betegei iránt tanusitott gyengédségéről volt híres és végtelen szorgalmáról. Hívták a világba sok felé, de semmi áskálódás nem tudta eltántorítani Magyarországtól. Itt halt meg 1946-ban. Feleségétől elvileg egy világ választotta el, mégis egy életen át boldog házasságban élt gróf Nákó Erzsébettel. Ő Raoul Wallenberg titkárnője volt, s így élhette túl a jó doktor a háború ördögi éveit.

Dr. Ádám Lajos építtette ezt a szecessziós, kedves villát a saját családjának. Emlékét őrzi a ház. Mostani gazdájának és felhasználásának tán ő is örülne.