Keresés ebben a blogban

2015. október 31., szombat

Egy lírai közgazdász otthona

Piros téglás, tornyos villa a Gellért-hegyen. Igen, az, amelyik mindenhonnan látszik. Olyan, mint egy pártázatos vár, ahogy a gyerekek rajzolják. Átlagosan napi két ember kérdezi meg tőlem, mi az. Csillagvizsgáló? Nem? És amikor mondom, egy sima budai villa, egy a sok, második világháború előtt épült családi fészek közül, eléggé el szoktak képedni messze földről érkezett vendégeim. Jó, azért ez egy „kirívó” eset, kicsit nagyra sikeredett.
 
Hegedűs-villa néven él a pesti köztudatban, tévesen. Dr. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter volt a Teleki- és Bethlen kormányokban, és amikor ezt megtudja a magyar ember, már legyint is. Ki más építene Budán kacsalábat, ha nem egy korrupt politikus? Pedig szegény Hegedűs nem szolgált rá a sanda gyanúra, és ráadásul, bár lakott benne, nem is ő építette a házat.

Az építkezés ideje a virágzó századforduló, 1902, a megrendelő bizonyos Schoch Frigyes úr. Aki ugyan építési vállalkozó volt, ami pont akkor Pesten nem számított rossz üzletnek, viszont a manapság régi budapesti képeket lelkesen lapozgató, pl. Fortepan-híveknek az amatőr fotós ugrik be, neki köszönhető sok szép, a rég elveszett, lebombázott Budapest azóta digitalizált fényképe.
 
 

A kép baloldalán ülő Schoch úr ikervillát álmodott ide, a Gellért-hegy oldalába, meg is vette a fél hegyoldalt, hogy egy genovai, márványborítású villát másolva megszülessen az eredetihez képest szolid, várkastély-szerű nyaraló.

Hegedűs Lóránt 1926-ban költözött be a meseszép kilátással büszkélkedő, elegáns budai házba. Anyja Jókai unokahúga, Jókai Jolán volt, apja Hegedűs Sándor politikus. Ő maga Londonban, Berlinben és Münchenben végezte az egyetemet. Tehetséges ember volt, 1896-1902-ig Amerikában tanulmányozta a kivándorlásügyet, 1904-1912-ig a Magyar Gyáriparosok Szövetségének igazgatója, 1920-ban Apponyi Albert mellett a magyar delegáció tagja a keserves emlékű párizsi béketárgyalásokon. Ugyanettől az évtől kezdve az első Teleki, majd az első Bethlen kormány pénzügyminisztere volt. De nemcsak közgazdasági, adó-és kivándorlásügyi munkái voltak, az irodalom is vonzotta. Írásai a Pesti Hírlap vasárnapi számában rendszeresen jelentek meg, Kossuth című színdarabját műsorára tűzte a Nemzeti Színház, sőt, Adyt is megvédte a harcias konzervatívok támadásaitól.

Közgazdászként, pénzügyminiszterként a forgalmi adó bevezetőjeként neki köszönhető, hogy a Trianon utáni Magyarország nem ment csődbe, a „vagyonválság” intézményét a korona értékének megőrzése érdekében kívánta bevezetni, valamint földbirtokreform is szerepelt tervei között. Az első újítása bevezetésre került szerencsére, a második az instabil magyar politikai állapotok következtében azonban megbukott, ezért is mondott le 1921 szeptemberében. Maga a vagyonválság gondolata akkora újdonság volt, hogy a Columbia Egyetem meghívta Amerikába, tartson előadást a témában, és a korabeli angol parlament is tárgyalta az elképzelést.
Hegedűs Lóránt ezen felül a Magyar Rotary Club alapítója, a Pesti Hírlap főmunkatársa volt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, és 1937-ig felsőházi tag.
 


Ma a villa nagyrészt üresnek látszik, legfelső emeletét Andy Vajna bérli állítólag.

Ha nekem ilyen szép házam lenne, biztos nem műanyag rolókkal rondítanám el ablakait, és biztos nem tartanám a rolókat szorosan zárva bármely napszakban jár is arra az ember egyszerű fia. A ház mindenkori boldog lakói elé Budapest legszebb kilátása tárul, ha fel is zúg a város zaja, ez a csodás látvány nem sokat változott száz év alatt. Mégis, a villa nagyrész lakatlannak tűnik, sem kertje, sem ablakai nem árulkodnak nagy életről. Kár.



 
Forrás: www.fortepan.hu
           www.urbface.hu
              www.wikipedia.hu

2015. október 23., péntek

Ékszerdoboz Pozsonyban

Ronda, őszi nap, Pozsony, zuhogó eső. Minimál szabadidő, metsző szél, amíg vendégeim ebédelnek,  mosolygós szlovák kollégám felajánlja, mutat valami érdekeset. Útfelbontáson, sártengeren, forgalmas utakon vágunk át, az eső kitartóan ömlik, amikor, némi gyorsgyaloglás után megállunk. Csak ámulok és bámulok. Erre járt Lechner Mester.
 

Árpádházy Szent Erzsébet emlékére szentelt nagyobbacska, tengerkék kápolna áll ragyogóan felújítva, pepec gyönyörű díszkert közepén. Csakúgy világít az élénkzöld, mérnöki gondossággal, kaviccsal keretezett füves sziget, mindez hatalmas, sárga, nagy ablakos, hullámzó gimnázium mellett. Ékszerdoboz. Így is nevezte a kortárs Komor Marcell a felszentelés évében, „kultúránk új ékszerszekrénykéje”.
 
Erős kontraszban mindez az utca túloldalát nyomasztó komenista rettenet, egy bezárt, lepusztult, ’950-es kórházzal szemben.

Az előző, virágzó századfordulón a nem kevésbé virágzó Pozsony épp kelet felé terjeszkedett, vagyis akkor épült ki ez a környék Ferenc József város, majd Pozsony-Újváros néven, ide kellett új, katolikus gimnázium, és mellé templom. Eredetileg kicsiny kápolna lett volna, de a buzgó patróna gróf Szapáry Ilona kitalpalt pénzt-paripát egy termetesebb épülethez, lehetőleg híres építész tollából. Apponyi Albert kérte fel az öreg Lechnert, hogy az időközben megölt Erzsébet királynőre is (némi áthallással) emlékező templomot álmodjon ide.
 

Az iskola tervei 1906-1908 közt születtek, a templomé 1909-ben, a templomszentelés 1913-ra húzódott, Lechner még épp megérte az ünnepet. Árpádházy Erzsébet és – meglepő módon – Szent Kelemen pápa ereklyéit Szapáry grófnő szerezte be Bécsből, ezen kincseket a főoltár rejti. Ugyan hivatalosan Szent Erzsébet temploma, Erzsébet királynő emléktemploma is, akire anno fehér márvány dombormű emlékeztetett, azonban azt  1921-ben kirakták.

A templomocska égszinkék tetőtől talpig. Persze Zsolnay cseréppel fedett, de szokatlanul kevés a homlokzati Zsolnay-dísz. Van, csíkban, a bejárat felett 12 fehér csillagban, de nem olyan domináns, mint az Lechner pesti épületein szokásos. Viszont megnyugtatóan megvannak a kakasdíszek a tetőn, a virágformájú eresztartók, vagyis álmodott a Mester, az Isten áldja érte. Modern, vasbeton szerkezeteket használt a kivitelező, szembetűnő pl. a henger alakú torony. Szokatlan még, hogy a bejárat felett magasan rózsaablak helyett kerek  mozaik van, ami olasz munka. És a szem. Még nem tudtam kinyomozni, miért van annyi katolikus templomon a szabadkőműves jelkép, háromszög közepén, napsugár keretben egy szem. Itt is van. Ugyan magasan, de van. (A megoldás nyomozás alatt) :)
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Bent, a bejáratnál Ferenc József és X. Pius pápa emléktáblája fogad, Lechner tervezte, felülről belógó örökmécses, kék rózsás mennyezet és a padokon mézeskalács-tulipán-és madárfej minta. Igazi népies szecesszió.

Szóval csoda. Szín az éjszakában. Gyógyír az esőben.

2015. október 3., szombat

Duna utca 1.

Duna utca. Olyan kicsi, szerintem a legtöbb pesti nem is tudja, hogy létezik. Mert mire elkezdődne, Március 15-e tér lesz belőle, a sarkon túl meg már Váci utca. De létezik, kettő, azaz kettő házból áll. A sarkon, már a Váci utca felöl álló is nagy mesélő, de most a Dunához közelebbi kerül sorra.

 
Régi szerelem, nagyjából heti 3x megyek el mellette. Anno, amikor itt ért Pestre a nyolcas busz, és innen fordult vissza a hegyre, naponta kétszer csodáltam meg. Milyen művészi alkotás az a kinti kovácsoltvas? És vajh’ milyen meggondolásból került üvegtégla a díszes kerítés mögé a földre? Kertnek, zöldnek esélye sincs – ma, aztán lehet, anno, a Békeidők Budapestjén, mikor ez a ház is épült, nyílt alkalom az efféle luxusra.


A Duna utca 1. 1904-es, a megrendelő a híres neves Gerbaud Emil, akinek ezek szerint nem csak cukrászdája volt Pesten, hanem bérháza is, a tervező pedig Fellner Sándor.

Fellnerről annyit lehet tudni, hogy nem ő volt a színháztervező, aki Ferdinánd volt, és a bécsi illetőségű Hellmerrel párban alkotta a Vígszínházat, a Budapesti Operettszínházat, és a Szegedi Nemzeti Színházat is. A szintén Fellner, de Jakab mai szóval élve képesítés nélküli építész lenne, építőmester, és úgy 100 évvel előzte meg Sándorunkat. Kiváló mester volt, az ő rajzai alapján épült sok más között a tatai és a cseklészi gyönyörű, barokk Esterházy kastély. Fellner Sándor leghíresebb, ma is álló épületei a régi Pénzügyminisztérium azóta lefejezett tömbje a Várban a Szentháromság téren, és az Igazságügyminisztérium óriása a Markó utcában.

Itt, a Dunapart közelében a jámbor cukrásznak tükrökkel duplázott, világos-virágos, metszett üvegablakos ablakos lépcsőházzal, kovácsolt balkonokkal ékes, csinos sarokház született, egyébként párhuzamosan a Szentháromság téri pénzügyminisztériumi megbízatással.



Szokásosan meglep az ablakok érintetlensége, az üvegverandák koszosan is légies hullámai, és az örök életű kovácsoltvas csodák. Érdemes pillanatra földbe gyökerezni, felnézni, és elmerengeni, milyen csodálatos városban élünk mi szerencsés népek tulajdonképpen.