Keresés ebben a blogban

2012. október 27., szombat

A Déli Vasút Kávéház


A Széna tér felöl érkezve a Déli Pályaudvarral szemben bal kézre, az Alkotás út és aSchwartzer Ferenc utca sarkán állt a Déli Vasút Kávéház. Előbb pár szót a környékről: Az Alkotás út neve nem a szocializmus vívmánya, nagyon nem…

Haydn látogatására és koncertjére emlékezik, amikor József nádor meghívásának eleget téve, a nádor fiatal felesége Alexandra Romanova nagyhercegnő születésnapja tiszteletére a bécsi bemutató után alig egy évvel itt Budán vezényelte a Teremtés oratóriumot, a korabeli fordítás szerint Alkotás oratóriumot…. Schwartzer József (1818-1889) pedig a magyar tudományos elmekórtan megalapozója volt, orvos, ő vezette a mai Onkológiai Intézet helyén álló első magyar elmegyógyintézetet. És, ami még érdekes, az ő kezdeményezésére kezdték fásítani a Gellért- hegyet. Schwartzert nagyra tartotta a szakma, de Ady például egy életen át rettegett kórházától, megfogadtatta barátaival, hogy akármilyen beteg lesz, oda soha nem viszik be… 

A Déli Pályaudvar kávéház rendszeres vendége volt Ady Endre. Erre így emlékezett az akkori tulajdonos: „Annyira szeretett mulatni (…) annyira leitta magát, sokszor mondtam is neki: „Nézze, én üzletasszony vagyok, és azon vagyok, hogy minél többet fogyasszon a vendég, de már inkább elveszteném azt az egy-két üveg pezsgőt, csak ne rúgna be, csak menne már haza!”

Az utóbbi időkben játékbolt volt a kávéház helyén, aztán „turi” rongyáruda, most egyik fele bank, a másik, a nagyja üres, gazdátlan. Hol van már a kávéház? Nyomokban sem…

Ha érdeklik a részletek, a legendák, a színek, a lélek a falak mögött, várom szeretettel városjáró budai és/vagy pesti sétáim egyikére, hogy meghallgassuk együtt, amit a házak mesélnek.

2012. október 17., szerda

Bajza utcán sétálva...


Az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviselete épülete 1902-ben épült Lederer Artúr megrendelésére Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján. A különös épület már építésekor felhívta magára a szakma és a város figyelmét. Lyka Károly művészettörténész a „Művészet” folyóirat 1908-as számában a következőket írja a házról:
 

„Bérház is, palota is. (…) A háromemeletes épület egyik része a háztulajdonos külön kis palotája, a másik része finoman kiképzett bérház. A bérház alaposan kinőtt a sablon keretéből: megépítését a fantázia és a tehetség, a tudás és az ötlet vállalta feladatául.”


Valóban, az épület valójában kettő egyben: egy főúri rezidencia, és egy bérlakások céljára épült, elegáns, a kor minden kényelmével felszerelt bérház. A bérház kapuja az Aradi utcai homlokzaton van, a magánpalotáé a Bajza utca felöl. A két házrész a második emeleten olvad egybe.

Különösen szerencsés kivétel ez a ház abban is, hogy a ház tervezői kapták a feladatot, hogy a palotabelsőt is megalkossák. A háború előtt épült lakások szíve, a hall például barnára pácolt fenyő burkolatot nyert, fölé kékeszöld selyemtapéta került egészen a gipsz-stukkós mennyezetig. A csarnokból széles tolóajtó nyílt az ebédlőbe. Itt bronzfényben úszott a tér: bronzveretes tölgyfa burkolat díszítette a falakat, a világítást „nemes művű” bronzcsillárok szolgálták, a faburkolat fölött sárga szövetkárpit volt, a márvány kandallón Ligeti Miklósnak, Anonymus szobrászának bronzreliefje.



Az „úri szoba” ezüstben pompázott a fénykorban: ezüst veretes bükkfa könyvespolcait ezüstözött lámpák világították, a háttérben a szintén ezüstszürke szövetkárpit fedte falakkal. A szalon maga a fény: a mennyezet gipsz-stukkója arany díszítésű, a falakon sárga márvány-és szövet burkolat.

A Lederer család vidéki birtoka, a pesti luxus anyagi fedezete mintegy 11 ezer katasztrális holdon helyezkedett el Bácskában, Csókán, illetve 4 ezer holdon Pusztakengyelen, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Csókán, a Vajdaságban mintagazdaságot vezettek, akik még emlékeznek rájuk, földi paradicsomként emlegetik a birtokot, ahol öröm volt élni, és ahol tisztes megélhetést biztosító munkát jelentett a Lederer család szolgálatában dolgozni. Lederer Artúr jó barátja volt Csók István. 1934 és 1944 közt Csók minden nyáron náluk, Csókán, illetve Pusztakengyelen nyaralt, de Pesten is összejártak, hiszen a Bajza utca 42. nem esett messze Csók István pesti műtermétől. Pusztakengyeli tartózkodásának mintegy 20 Csók-képet tulajdonít a művészettörténet.


Lederer Artúr gyűjtött is festményeket, Munkácsy Mihály, Fényes Adolf képei szerepeltek magángyűjteményében. Családja portréit is Kernstok Károlytól rendelte meg, de Kernstok készítette a Bajza utcai ház legbecsesebb ékét: a legfelső emeleti homlokzati mozaikreliefet. Alakjai a vakolatba vannak berakva”, a vakolatháttérben tompított arany hullámzik. Lyka Károly írta a mozaikdíszítésről:

„Talán a festészetnek visszatérése a maga régi, eredendő, egyedül igaz értelméhez.”

Kernstok Károly mesés mozaikja csodával határos módon mind a mai napig épen, szépen megmaradt, csak fel kell emelnie a tekintetét a Bajza utcán járókelő, fáradt pesti sétálónak, hogy észrevehesse, mennyit gazdagít napjainkon a város, és annak mesélő házai.