Amint bent van az ember, mindjárt a kukáknál fel kell nézni. 75 év mocskának és elhanyagoltságának köszönhetően villanyvezetékek, vésésnyomok, ázásfoltok alatt, egy szem villanykörte fényénél Lotz Károly meseszép falfestésének nyomokban is gyönyörű képei láthatóak.
Az Opera szomszédságában, világörökségi környezetben, a Lotz-kávéházzal szemben. Tanulságos kontraszt mindenképp. Az egész ház gyönyörű. Sokat forgatnak filmeket benne, érthető módon, háborús díszletnek tökéletes például ráfordítás nélkül is. Neoreneszánsz ívei, padlókövei, a lépcsőház, a gang kovácsoltvas korlátja romjaiban is felséges.
1882-ben épült a ház, amikor az Andrássy, akkor még Sugár út nagy része. Az építész a kor divatos, sokat foglalkoztatott művésze, Ybl tanítványa, Schmahl Henrik, a megrendelő Gchwindt Mihály.
A házon minden szép, elhanyagoltsága és minden nyomora ellenére is. A levéltári anyagok szerint hajdan is szűk udvarán Stróbl Alajos faragta „Halászlány” díszítette kút szolgáltatta a vizet és a szépséget, ez később Erzsébet királyné megüresedett pavilonjába került a Március 15-e térre az ’50-es években, onnan pedig a Budapest Történeti Múzeumba. 1940-ben pedig egy szem évig itt székelt az Iványi-Grünwald Béla vezette Szentendrei Festők Társasága.
A háztulajdonos Gschwindt család története és gyára iszonyú érdekes. A család Bajorországból származik, Mihály uram Győrből érkezett Budapestre 1846-ban. Először dohánytermesztéssel és kereskedéssel foglalkozott, majd, amikor a dohányipar állami monopólium lett 1854-ben, a szeszipar felé fordult, és hamarosan ő lett Magyarország második legnagyobb alkohol előállítója és kereskedője. A Gschwindt gyár, amely az első szeszfinomító volt az országban, a mai Corvin mozi területén létezett „Gschwindt-féle Szesz-Élesztő-Likőr és Rumgyár” néven az 1880-as évekig itt, majd költözése, tulajdonosváltásai után az államosításig, 1950ig.
Ahogy a nagy konkurencia Zwack gyárnak, nekik is volt egy híres, csak az ő nevükhöz köthető italuk, szerényen az „Aqua Vitae”, azaz az élet vize, ami a Napfény Íze filmben tűnik fel a család történetének egyéb mozzanataival egyetemben. Az Aqua Vitae titkos recept alapján, „zárdatitkok felhasználásával, különös füvekből” készült, és hosszú élete alatt végig a gyár büszkesége maradt.
Gschwindt Mihály Günther Pál 1800-ban alapított szeszgyárát vette meg 1853-ban, azt bővítette, így lett az övé Magyarország legrégebbi szeszgyára. A hatalmas gyár melléktermékét is okosan hasznosította: itt, az Üllői út sarkán terpeszkedő hatalmas komplexum részeként nyílt meg 1869-ben Józsefváros első „tisztasági” közfürdője a szeszpárlásból visszamaradó meleg víz felhasználásával. Évente 70 ezer látogatóval, fenyő-fürdővel(!), iszapos zuhannyal, hideg vizes részleggel virágzó vállalkozássá nőtte ki magát.
A gyár profilja 1854-ben ecetgyártással bővült, 1868-ban a gyár részvénytársasággá alakult, és Gschwindt Mihály 1872-ben nemesi rangot kapott. Elnöki tisztséget vállalt bőripari és vasútépítési vállalkozásokban, illetve bankok élén és malomipari társaságokban. Fia, Ernő 1868-ban vette át a gyár vezetését. Őt érte el a Fővárosi Közmunkák Tanácsának döntése, miszerint a rohamléptekben fejlődő és épülő Budapest városképéhez nem tartozhat a Nagykörúton gyárépület, ezért költözniük kell. Az új gyár részben a Ferencvárosba az Ipar utca 15-21 alá költözött gyáregységekkel és az alkalmazottak számára épült bérházakkal, részben Budafokra és vidékre. Az Ipar utcában volt az élesztőcsomagoló és előállító részleg, Nagykőrösre került a pálinkafőzde, majd 1923-tól a konzervgyártás. Az első világháborút és az azt követő gazdasági világválságot is jól élte túl a gyár, 1935-re élesztő és konzerv monopóliumot szerez, üzletük volt a Károly körúton Pesten, valamint Szombathelyen, Nagykőrösön, szeszfőzdéjük Komlódfalun, Fehérgyarmaton, Fülesden és Zalaszentgróton.
Ernő nemcsak a gyárat költöztette el. Nagyapja ott épített palotát 1882-ben, ahol az akkor virágzó város leggazdagabbjai: a Sugárúton, vagyis az Andrássy úton. A következő Gschwindt generáció palotája a Palotanegyedet díszíti, megkopott korában is szemet gyönyörködtető a romantikus várkastélyra emlékeztető sarokház a Puskin utca és a Bródy Sándor utca sarkán 1900-ban épült bérpalota.
Gschwindt Ernő 1900-ban az előkelő 14. helyet foglalta el a legtöbb adót fizető budapesti polgárok listáján. Felesége Tőry Edith, Tőry Gusztáv igazságügy miniszter lánya volt, nekik épült a ma is barátságos, késő szecessziós budai villa a Budakeszi út 65-67 alatt. Ma árvaház, 1850 köré datált melléképülete romhalmaz, hajdan szép kertje elhanyagolt….
Gschwindt Ernő rövid élete legemlékezetesebb, az ipartörténet iránt kevésbé érdeklődő laikus számára is figyelemre érdemes mozzanata, hogy Springer Ferenc, a Ferencvárosi Futball Club alapítójának halálakor átvette a Club elnökségét, és azt 1921-1932-ig vezette, magánvagyonából bőkezűen támogatta.
És ő vette meg a Hauszmann Alajos örökösei által dobra vert, az építész imádott velencei otthonát is kastélyostul, birtokostul. Sokat nem töltött a 400 hold és szép ház élvezetével, mégis szeretettel emlékeznek róla az ottaniak. A hajdani és mostani kép magáért beszél.
Nagyot alkotott ez a tehetséges, szorgalmas család. Annál mindenképp nagyobbat, hogy emlékük elenyésszen a szebbnél szebb budapesti házaikkal együtt. Érdemes lenne felújítani, méltó módon megbecsülni őket.
Forrás:
http://magnasfertaly.blogspot.hu/2009/02/gschwindt.htmlhttp://www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/foepitesz/36669_10.pdf
http://prusi.blog.hu/2013/01/22/az_elet_vizenek_palotaja
laszloferi.blogspot.hu/2013/02/a-gschwindt-csaladrol.html
www.utazgato.hu/hun/budapest/budapest_ix__kerulet/gschwindt_gyar_egykori_epulete/1461
apps.arcanum.hu/budapest/pdf/Budapest_1980.pdf/slice?pg=227&to=227&zoom=h&pgl=s&hl=
urbface.com/budapest/a-gschwindt-palota
g.hu/cikkek/design/14770-felszaz-uj-muemlek-a-vedettsegi-listan
www.nagybalint.hu/munka/and28.htm
velenceblog.com/2014/08/05/velencei-virilistak-iii-gschwindt-erno-az-ember-aki-itt-se-volt/
https://lnyr.eleveltar.hu/MNLQuery/detail.aspx?ID=12616
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése