Kincsem palotája a Belvárosban

Reáltanoda utca.

Már jártunk itt: sarkán öreg palota omladoz, gazda, lakó és feladat híján összedőlésére vár. Pedig hajdan Tiziano képek díszítették falait, Almásy és Szapáry grófok hajlékaként látott szebb napokat. Az utca Astoria felöli végét Ybl romos palotája zárja, mint egy szomorú opera-díszlet: szerencsére jól megépült úgy 150 éve, még áll, az elmúlt cirka 70 év hanyagsága és egy világháború ellenére is, hősiesen, bár erősen megrogyva.  A Reáltanoda utca házainak többsége lakóépület, van itt szecessziós felújítás, parkolóház, irodaház, modern, sikeres foghíjbeépítésre is példa.

Az Eötvös gimnáziummal átellenben hálóval fedett, sötét falszakaszra lesz figyelmes az arra járó. Mintha felújítás zajlana? A kapu vadonatúj, igényes asztalos munka. A ház viszont rom, úgy tűnik, a lelkesedés és a pénz a bejárati ajtó felújításával elfogyott. Fura. Valaki egy pesti bérpalota restaurálásába fog, az ajtóval kezdi, majd hálóba csomagolja az épületet, és sorsára hagyja? Szomszédjaihoz képest kicsi, kétszintes palotáról van szó, magas ablakai 4-5 méteres belmagasságot
sejtetnek, szép termeket, megbecsülésre érdemes, belakható tereket.

A neoreneszánsz palota az újjászülető Pest fénykorában, 1878-ban épült Bukovics Gyula tervei alapján. Ő tervezte többek között Tura mesebeli kastélyát a Schossberger család számára, de a Földművelésügyi Minisztérium szigorú, oszlopos épületét is a Kossuth téren. A megrendelő Blaskovics Ernő volt, aki arról volt híres, hogy övé volt Kincsem, a világhírű csodakanca. Kincsem 1876 és 1879 közt 54 versenyen indult, és abból 54-et nyert meg. Angol arisztokraták vagyonokat voltak képesek fizetni, hogy összemérhessék lovaik tudását Kincsemével. Így aztán Kincsem szép bevételeket hozott gazdájának: ezen pénzből épült a később Pesten Kincsem-Palotaként ismert belvárosi épület.

A fénykor végét a világháború és annak gyászos befejezése jelentette, 1950-től a szomszédos Úttörő Áruház raktáraként kezdődött a mélyrepülés. A huszadik század második fele sem hozott megbecsülést a jobb sorsra érdemes palotának.

Így, a huszonegyedik század elején bár áll, üres, romos, betört ablakokkal, de – sors fintoraként – ragyogó ajtóval várja sorsa jobbra fordulását.

A turai kastély

Tura elkápráztat, meghódít, de legalábbis meglepi a pesti utazót. Budapesttől úgy félórányira kelet felé az utolsó, amit az ember a kietlen, szomorú Alföld közepére képzel, az egy francia reneszánsz kastély tökéletes, kicsinyített másolata.


A tulajdonos

A kastély építtetője Schossberger Zsigmond Hevesy György Nobel-díjas vegyészprofesszor nagypapája volt. Terménykereskedéssel alapozta meg tekintélyes vagyonát. Többek között az Országos Magyar KépzőművészetiTársaság igazgatósági tagjaként, elismert, bárói címet nyert üzletemberként vagyonához méltó nyári lakot tervezett építtetni az Esterházyaktól vásárolt turai uradalom központjában. Mintagazdasága fenntartásához bérmunkásokat alkalmazott, számukra tanyákat építetett. Az egyik ilyen tanyán Harasztpusztán ma is áll a báró alapította iskola, ahol Bartók Béla 156 népdalt gyűjtött 1906-ban.

Az épület és tervezője

Eredeti tervek nem maradtak fenn, a Schossberger család egy késői leszármazottjától hangzott el először a feltételezés, miszerint a kastély tervezője a XIX. század egyik, ha nem a legnagyobb építésze: Ybl Miklós. Ugyanakkor Ybl Miklós szakértője – unokaöccsének fia - Ybl Ervin sem volt meggyőzve arról, hogy valóban az Operaház tervezője lehetett Tura építője. Az épület látszólag szorosan követte a megrendelő elképzelését, túlságosan is, egy szuverén sztárépítész harmóniára törekvő, kiegyensúlyozó stílusához képest.

Kétségtelen a hasonlóság az Operaházzal, ami nagyjából ugyanakkor épült, mint a turai nyári lak. Ez lehetne ellenérv is, hiszen az Operaház elhúzódó építésekor Ybl már nem volt fiatal, bár – a huszadik század technikai segítségeinek hiányában különösen elképesztő mennyiségű tervet mondhatott magáénak – nehezen tűnik kivitelezhetőnek a párhuzamos munka.

 

Ellenérv még a korabeli sajtó vezető orgánumának, a Vasárnapi Újságnak riportja 1885-ből. Bukovics Gyuláról, mint az Országos Kiállítás erdészeti pavilonjának tervezőjéről jegyzi meg:„Pompás építménye még a Turán épített kastély […]”. Ha ez nem lett volna igaz, Ybl is, Bukovics is tiltakozhatott volna, ennek azonban semmi nyoma. Ybl és a második vonalbeli építésznek számító Bukovics Gyula jól ismerte egymást: Bukovics egyike volt Ybl építésvezetőinek, építészirodájának alkalmazottja volt, míg 1876-ban saját irodát nem nyitott. Rengeteget tervezett az akkor születő Sugár – ma Andrássyúton. Ő jegyzi a 16-os, a 27-es, 45-ös, a 87-89 –es és a 92-94-es számú Kodály-köröndi házakat, de a 113-as, 118-as és a Sugárút 119-es számú ház is az ő nevéhez köthető. Főműve pedig a Kossuth téren álló Földművelődési Minisztérium. Lehet, hogy Schossberger Zsigmond figyelmébe valamelyik elégedett sugárúti megrendelője ajánlotta Bukovicsot, de az is lehetséges, hogy a gazdag kereskedő elsőnek Ybl Miklóst kereste meg, és ő ajánlotta be fiatal kollégáját.

Tanulságos megfigyelni a Kodály köröndi Bukovics-házakat is. Egyértelmű a hasonlóság ezen házak díszítései és a turai kastély némely elemei közt. Már a korabeli kritika szerint ezek a legkevésbé sikerült sugárúti bérházak. A92-94-es számú bérpalota magas talapzaton álló oszloppár által tartott terasza pont úgy néz ki, mint a turai Schossberger-kastély oldalbejárata. Ha valóban Ybl tervezte volna Turát, vajon miért is másolta volna le a vadonatúj Andrássy út leginkább kritizált épületének bármely részletét is? A másik szembetűnő hasonlóság a másik köröndi bérpalota, a 85-87-es szám –egyébként műteremnek épült – tetőpavilonjai és Tura télikertjének teteje közt lelhető meg. Ismét valami, ami értelmetlenné teszi bármely más építész nevének említését Bukovics Gyuláén kívül.

A minta

A turai kastély franciás stílusát figyelve meglepő fordulat, hogy a követendő példa nem francia, hanem angol. A szintén polgári származású, ám a Schossbergereknél jóval vagyonosabb és híresebb Rothschild família buckinghamshire-i Halton House elnevezésű kastélya – mely ma (újabb meglepő fordulat) a Királyi Légierő tulajdona - 1881-1883 közt épült. Schossberger feltételezhetően nagyra tartotta az Európa-szerte ismert, vagyonos kereskedő családot, vadonatúj otthonukról pedig vélhetően valamilyen korabeli, de ma már nem ismert illusztrációból értesülhetett – hacsak nem személyesen látogatta meg. Az angol ház nem olyan játékos, mozgalmas épület, mint Tura, viszont visszaköszön a főépület folytatásaként kápolnaszerűen megépült, hangsúlyos-hangulatos télikert, ami ugyanúgy lóhere formájú, csak üvegtetős, valószinüleg sokkal költségesebb megoldással, mint Turán a hagyományos építésű tető.

Az utolsó „jogos” tulajdonos Schossberger Viktor és Klára voltak. Viktor munkaszolgálatosként halt meg 1938-ban, húga Klára 1945-ben kijutott Angliába, Sir Tangye Bazil feleségeként halt meg 93 évesen.

A magára maradt kastély sokáig a szovjet katonák szálláshelyeként sínylődött, majd kórház, később évtizedekig iskolaként amortizálódott. A rendszerváltás óta sok, nagyrészt hálátlan tulajdonost élt túl a - szerencsére annak idején kiváló minőségben megépült – turai kastély.

Mai gondos tulajdonosaa belépőkön túl filmforgatások helyszíneként próbálja a kastély egyre égetőbb felújítását finanszírozni, hatalmas erőfeszítéssel, értő kezekkel, látványos eredményekkel.

Szellemes programokkal igyekszik Turára csábítani a szép kastélyok látványában-látogatásukban örömüket lelő pestieket. Ajánlom mindenkinek szeretettel legújabb lehetőségként a kastély honlapját: http://www.turaikastely.hu/informaciok/nyitvatartas.html.

Forrás: http://epa.oszk.hu/01600/01615/00003/pdf/20sisa_jozsef_265_276.pdf

http://www.turaikastely.hu/bemutatkozas.html