Akácfa utca. Annak is a leglepusztultabb része a Dob utca és a Király utca között van. Tengelytörő macskakő, intenzíven rohadó homlokzatok. Kivéve az angyalt. Nagyon magasan áll széttárt karral egy szép, nagy ablak fölött. Ami méretéből adódóan csak műterem lehetett. Fényárban úszva. És lőn.
Amikor az ember belép az Akácfa utca 59-be, az első, ami szembetűnő, az a kontraszt. Itt nincs szegénység. Itt elegancia van, tér és fény. Jó, kukaszag azért van, de ha felnéz az ember, vagy egészen a lába elé, na, azt például erősen érdemes.
Fodor Gyula tervezte ezt a házat, aki a leges legszebb szecessziós bérházakat jegyezte Pesten, 1903 és 1915 között szám szerint 40, azaz negyven darabot a virágzó Budapest tőkeerős megrendelői jóvoltából. Ezt pont Ernst Lajos megbízásából, ahogy a Nagymező utcai Ernst Múzeum ennél jóval nagyobb lakóházát is. Az Akácfa utca befektetésnek épült, jó eséllyel be is hozta a remélt bevételeket. Felismerhető Fodor stílusa, az Aranysas Udvar Üllői utat és Baross utcát összekötő házával sok hasonlóságot mutat.
A legfelső szinten lévő műteremlakás első lakója Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt. Ami azért elgondolkodtató, mert ugye hogyan is tud a negyediken dolgozni egy szobrász? Biztos csodásak a fényviszonyok, ez a ház jóval a többi fölé magasodik, és a nagy belső udvar felé is nyílik egy nagy ablak, de hogy cipelhette le-fel a szobrokat?
A megmaradt részletek gyönyörű állapotban vannak, odafigyeléssel, ízléssel újították fel. A főlépcsőház színes üveg berakásából változatos mintákban maradt meg a szín, de két világháború, 75 év kommunizmus túlélése esetén ez megbocsátható.
Meséljenek hát a képek…
Források:
Helyszínbejárás 2016 február
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése